Főbb tanulságok
- A kriptovaluták típusai azért léteznek, mert a különböző digitális eszközöket eltérő funkciókra hozták létre. Egyesek fizetések támogatására szolgálnak, mások árstabilitást céloznak, míg megint mások hozzáférést, irányítást, adatvédelmet vagy digitális tulajdonjogot biztosítanak a blokklánc hálózatokon belül.
- A kriptovaluták legfontosabb típusai gyakorlati térképet adnak a piacról. A fizetési coinok, stablecoinok, utility tokenek, irányítási tokenek, értékpapír-tokenek, NFT tokenek, memecoinok és adatvédelmi coinok mind külön szerepet töltenek be a tágabb blokklánc ökoszisztémában.
- A különböző kripto típusok megértése segít elválasztani a valódi funkciót a hype-tól. Ha azt nézed, mire tervezték az adott coint vagy tokent, tisztább képet kapsz a piaci szerepéről, mintha kizárólag az ismertségre vagy az árfolyammozgásokra figyelnél.
Kriptovaluták típusai áttekintés
A kriptovaluta piac több funkcionális kategóriára osztható az alapján, hogy egy digitális eszköz milyen szerepet tölt be egy blokklánc rendszerben. Az alábbi táblázat egyszerűsített áttekintést ad a 8 leggyakoribb kriptovaluta típusról, valamint az ezekhez kapcsolódó példákról.
Ez az áttekintés kiindulópontként szolgál ahhoz, hogy megértsd, hányféle kriptovalutáról szoktak beszélni az elemzők, amikor a digitális eszközök piacát kategóriákba sorolják.
Hányféle kriptovaluta létezik?
Nincs általánosan elfogadott szám arra, hogy pontosan hány kriptovaluta típus létezik, mert az iparág fejlődésével folyamatosan jelennek meg új blokklánc alkalmazások. Rögzített osztályozási rendszer helyett az elemzők általában a digitális eszközöket a hálózaton belüli elsődleges funkciójuk alapján csoportosítják.
A legkorábbi kriptovaluták szinte teljes mértékben a digitális fizetésekre fókuszáltak. Idővel azonban a fejlesztők új blokklánc alkalmazásokat hoztak létre, amelyek további token típusokat igényeltek, például decentralizált alkalmazásokhoz, irányítási rendszerekhez vagy digitális tulajdonhoz kapcsolódó tokeneket.
Az alábbi szakaszok több széles körben ismert kripto típust mutatnak be, amelyek mind eltérő szerepet képviselnek a blokklánc ökoszisztémákon belül.
A leggyakrabban említett 8 kategória:
- fizetési coinok
- stablecoinok
- utility tokenek
- értékpapír-tokenek
- irányítási tokenek
- NFT tokenek (vagyis nem helyettesíthető tokenek)
- memecoinok
- adatvédelmi coinok.
Ezek a csoportok együtt hasznos keretet adnak ahhoz, hogy megértsd, hogyan működnek a különböző digitális eszközök a blokklánc ökoszisztémán belül.
Fizetési coinok
A fizetési coinok olyan kriptovaluták, amelyeket elsősorban arra terveztek, hogy hagyományos pénzügyi közvetítők nélkül tegyék lehetővé a felhasználók közötti digitális tranzakciókat. Ezek jelentik a kriptovaluták legkorábbi formáját, és a felhasználók közötti közvetlen értékátadásra fókuszálnak.
A Bitcoin 2009-ben vezette be ezt a koncepciót azzal, hogy megmutatta, a decentralizált hálózatok bankok vagy fizetési szolgáltatók nélkül is képesek digitális pénzt működtetni. Később több projekt is hasonló modellt vett át, miközben a tranzakciós sebesség, a skálázhatóság vagy a hálózati hatékonyság javítására törekedett.
A fizetésre fókuszáló kriptovaluták közé tartozik például a Bitcoin (BTC), a Litecoin (LTC), a Bitcoin Cash (BCH), valamint olyan hálózatok, mint a Solana (SOL), amelyeket időnként gyors digitális utalásokra is használnak.
📌 Példa
A Bitcoint decentralizált fizetési rendszerként hozták létre, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók közvetlenül, egy blokklánc hálózaton keresztül adjanak át értéket egymásnak. Ez a modell formálta a fizetési coinok első generációját. Maga a Bitcoin on-chain működésben jóval lassabb, mint sok újabb kriptohálózat. A Bitcoin protokollja szándékosan úgy van kialakítva, hogy átlagosan 10 percenként jöjjön létre egy új blokk.
Egy blokk csak korlátozott számú tranzakciót tud tartalmazni, ezért amikor a hálózat terhelt, a bányászok a magasabb díjjal ellátott tranzakciókat részesítik előnyben. Nagyobb tranzakcióknál akár 1 órát vagy még többet is lehet várni. Ennek ellenére a Bitcoin továbbra is nagyon nagy értéket mozgat. A Litecoin és a Bitcoin Cash általában gyorsabb, míg a Solana másodpercek alatt dolgoz fel tranzakciókat.
Egy 2025 végi piaci jelentésben a Glassnode becslése szerint a Bitcoin 90 nap alatt körülbelül 6,9 billió dollárnyi értéket számolt el, ami a jelentés szerint összemérhető volt a Visa és a Mastercard negyedéves volumenével, vagy meg is haladta azt. Összehasonlításképpen, a Mastercard 2025 egészére 10,6 billió dollár bruttó dollárvolumenről számolt be. Ez alapján a Bitcoin inkább jelentős elszámolási hálózatként érthető meg, nem pedig nagy sebességű lakossági fizetési infrastruktúraként.
Stablecoinok
A stablecoin olyan kriptovaluta, amelyet arra terveztek, hogy viszonylag stabil értéket tartson fenn úgy, hogy az árát egy másik eszközhöz köti, leggyakrabban egy fiat valutához, például az amerikai dollárhoz.
Sok digitális eszközzel ellentétben, amelyek ára jelentősen ingadozhat, a stablecoinok célja az árvolatilitás csökkentése a blokklánc piacokon belül. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy viszonylag kiszámítható értékegységként működjenek számos kriptoplatformon és decentralizált alkalmazásban.
A stablecoinok több stabilizációs mechanizmusra épülhetnek. Ide tartoznak a:
- fiat fedezetű stablecoinok, például az USDT vagy az USDC, amelyeket jellemzően hagyományos valutákhoz kapcsolódó tartalékok támogatnak;
- a kriptofedezetű stablecoinok, például a DAI, amelyek más kriptovalutákat használnak fedezetként okosszerződéseken belül;
- az algoritmikus stablecoinok, amelyek programozott mechanizmusokkal próbálják automatikusan szabályozni a kínálatot;
- valamint az árufedezetű stablecoinok, amelyeket fizikai eszközökhöz, például aranyhoz kötnek.
⚠️ Figyelem: miért sérülhet a stablecoinok stabilitása?
A stablecoinokat árstabilitás fenntartására tervezték, de a megbízhatóságuk nagyban függhet attól, milyen mechanizmus támogatja az árfolyamrögzítést. 2022 májusában a TerraUSD (UST) stablecoin elveszítette dollárhoz kötöttségét, ami a Terra-Luna ökoszisztéma összeomlását okozta, és több tízmilliárd dollárnyi piaci értéket törölt el. Az esemény megmutatta, hogy az algoritmikus stabilizációs modellek szélsőséges piaci körülmények között kudarcot vallhatnak.
Ezzel szemben a szabályozott stablecoinok, például a Circle által kibocsátott USDC, nem algoritmikus mechanizmusokkal, hanem tartaléki fedezettel igyekeznek fenntartani az árfolyamrögzítést. A Circle közzétett információi szerint az USDC, amely az amerikai dollárt követi, illetve az EURC, amely az eurót követi, elsősorban rövid lejáratú amerikai kincstárjegyekkel és szabályozott pénzügyi intézményekben tartott készpénzzel van fedezve. Ezek a tartalékok a token 1:1 arányú, amerikai dollárhoz kötött visszaváltási értékét hivatottak támogatni.
Utility tokenek
A utility token hozzáférést biztosít egy blokklánc platform vagy decentralizált alkalmazás meghatározott funkcióihoz. Ezek a tokenek nem elsősorban fizetési eszközként működnek, hanem lehetővé teszik, hogy a felhasználók szolgáltatásokat használjanak egy digitális ökoszisztémán belül.
Sok esetben a utility tokeneket hálózati szolgáltatások kifizetésére, okosszerződésekkel való interakcióra vagy decentralizált alkalmazások elérésére használják. A szerepük ezért inkább egy adott platform aktivitásához kapcsolódik, nem pedig általános fizetési felhasználáshoz.
A széles körben ismert utility tokenek közé tartozik az Ethereum (ETH), a BNB, a Chainlink (LINK) és a Filecoin (FIL). Ezekben a rendszerekben a tokenek gyakran a blockchain technológiára épülő decentralizált infrastruktúra működését támogatják.
Fontos megjegyezni, hogy egy utility token hasznossága nagyrészt attól függ, mennyire széles körben használják az alapjául szolgáló platformot.
Értékpapír-tokenek
Az értékpapír-tokenek olyan blokklánc alapú eszközök, amelyek valós eszközökhöz kapcsolódó tulajdonjogokat vagy pénzügyi követeléseket képviselnek. A gyakorlatban kitettséget jelenthetnek vállalati részvényekre, befektetési alapokra, ingatlanokra, hitelviszonyt megtestesítő eszközökre vagy más, a kriptoökoszisztémán kívül létező eszközökre.
Mivel tulajdonjogot, jövedelemhez való jogot vagy nyereségrészesedést foglalhatnak magukban, az értékpapír-tokeneket általában a hagyományos értékpapírokhoz hasonló szabályozási keretek között kezelik. Ez szerkezetileg megkülönbözteti őket a legtöbb más kriptovaluta típustól, amelyeket jellemzően nem szabályozott pénzügyi követelések képviseletére terveztek.
Az értékpapír-tokeneket gyakran a tokenizáció tágabb trendjének részeként említik. Ez azt jelenti, hogy hagyományos eszközöket digitális formában bocsátanak ki vagy rögzítenek egy blokkláncon. A kategóriához gyakran kapcsolt példák közé tartoznak a tokenizált részvények, a tokenizált ingatlanrészesedések, valamint olyan szabályozott digitális értékpapírok, mint a tZERO (TZROP), az INX Token és más, értékpapírjogi keretek között kibocsátott blokklánc alapú eszköztokenek.
Tudtad ❓
A tokenizáció már nem korlátozódik kizárólag a kriptoalapú projektekre. A Nasdaq Inc. olyan keretrendszert javasolt tokenizált részvényekre, amelyek a hét minden napján, napi 24 órában kereskedhetők lennének, beleértve a tőzsdén jegyzett részvényeket is. 2026 márciusának elején a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy a világ második legnagyobb tőzsdéje a Kraken kriptotőzsdével kötött partnerség keretében tokenizálna részvényeket. Ez arra utal, hogy a hagyományos eszközök blokklánc alapú változatai egyre gyakrabban jelennek meg a mainstream piaci infrastruktúráról szóló diskurzusban, nem csak a kriptoplatformokon.
Irányítási tokenek
Az irányítási tokenek olyan kriptovaluták, amelyek szerepet adnak a tulajdonosoknak a decentralizált blokklánc protokollokon belüli döntéshozatalban. Sok decentralizált pénzügyi platformon lehetővé teszik, hogy a felhasználók szavazzanak protokollfrissítésekről, díjstruktúrákról, a treasury felhasználásáról vagy más működési változtatásokról.
Ezt a modellt arra tervezték, hogy a befolyást egy résztvevőkből álló közösség között ossza meg, ahelyett, hogy a döntéshozatal teljes egészében egy központi szervezet kezében maradna. Ebben az értelemben az irányítási tokenek segítenek megérteni, hogyan próbálnak egyes blokklánc projektek decentralizált részvételen keresztül fejlesztést és platformszabályokat koordinálni.
Az irányítási tokenek közé tartozik például a Uniswap UNI tokenje, a Compound COMP tokenje, a Maker MKR tokenje és az Aave AAVE tokenje. A gyakorlatban ez a kategória azt mutatja, hogy egyes kriptoeszközök nem elsősorban fizetésre szolgálnak, hanem arra, hogy alakítsák a decentralizált rendszerek időbeli fejlődését.
Memecoinok
A memecoinok olyan kriptovaluták, amelyeket internetes kultúra, online közösségek vagy virális közösségi médiás trendek inspirálnak. Sok ilyen projekt viccként vagy kísérletként indult, mielőtt nagy közösséget és jelentős piaci kapitalizációt épített volna ki.
A Dogecoin az egyik legkorábbi memecoin példa. Eredetileg a kriptovaluták iránti lelkesedés paródiájaként hozták létre, később azonban népszerűvé vált online közösségekben és digitális borravalórendszerekben.
További ismert példák közé tartozik az Elon Muskhoz és a Teslához is gyakran kapcsolt Dogecoin (DOGE), a Shiba Inu (SHIB) és a Pepe (
PEPE). Sok esetben a memecoinok láthatósága inkább a közösségi médiás aktivitáshoz és a közösségi elköteleződéshez, akár Elon Musk bejegyzéseihez kapcsolódik, mint technológiai innovációhoz.
📌 Példa
A Dogecoin 2013-ban indult, jóval 0,01 dollár alatti coinenkénti áron. A 2021-es kriptovaluta bikapiac idején az árfolyama 2021 májusában körülbelül 0,738 dolláros történelmi csúcsot ért el. 2026 márciusában a Dogecoin körülbelül 0,09 dolláron forgott, vagyis az ára nagyjából 88 százalékkal alacsonyabb volt a csúcshoz képest.
Forrás: CoinMarketCap adatok.
A történelmi csúcstól számított visszaesés ellenére az indulás óta mért hosszú távú árváltozás még mindig sok ezerszázalékos növekedést jelent, ami jól mutatja, hogy a memecoinok egyszerre tapasztalhatnak szélsőséges növekedést és jelentős volatilitást. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a múltbeli teljesítmény nem feltétlenül jelzi előre a jövőbeni eredményeket.
NFT tokenek, vagyis nem helyettesíthető tokenek
Az NFT tokenek olyan blokklánc alapú tokenek, amelyek egyedi digitális eszközöket képviselnek, nem pedig egymással szabadon felcserélhető értékegységeket. Az olyan kriptovalutákkal ellentétben, mint a Bitcoin vagy az Ether, amelyek azonos alapon cserélhetők egymásra, minden NFT token különálló, és olyan azonosító információt hordoz, amely megkülönbözteti minden más tokentől.
Emiatt az NFT mint technológia jelentős tokenizációs potenciállal rendelkezik, és a jövőben akár fizikai eszközökhöz is kapcsolódhat. Ez az egyediség teszi az NFT tokeneket alkalmassá a digitális tulajdon rögzítésére. A gyakorlatban jelenleg az NFT tokeneket többek között
- digitális művészethez
- gyűjthető digitális tárgyakhoz
- játékon belüli tárgyakhoz
- virtuális földterületekhez
- exkluzív közösségi fórumokhoz
és a blokkláncon tárolt, ellenőrizhető digitális tulajdon más formáihoz használják. Ismert példák közé tartozik a CryptoPunks és a Bored Ape Yacht Club (BAYC).
Az különbözteti meg az NFT tokeneket a legtöbb más kriptoeszköztől, hogy az értékük ahhoz a konkrét eszközhöz kapcsolódik, amelyet képviselnek, nem pedig az egységek egyszerű felcserélhetőségéhez.
Tudtad ❓
A legismertebb NFT kollekciók közül néhány, köztük a CryptoPunks és a Bored Ape Yacht Club, a kriptoközösségeken jóval túl is széles körben ismertté vált. Népszerűségük hozzájárult ahhoz, hogy a blokklánc alapú digitális tulajdon gondolata szélesebb körben is ismert legyen, még a spekulatív árvolatilitás ellenére is.
Adatvédelmi coinok
Az adatvédelmi coinok olyan kriptovaluták, amelyeket arra terveztek, hogy a szokásos blokklánc hálózatokhoz képest magasabb szintű tranzakciós anonimitást biztosítsanak. Miközben a legtöbb blokklánc nyilvánosan átlátható, az adatvédelmi coinok speciális kriptográfiai technikákat használnak a tranzakciós részletek elrejtésére.
Ezek a mechanizmusok elrejthetnek olyan információkat, mint a küldő, a fogadó vagy a tranzakció összege. A cél az, hogy erősebb bizalmasságot biztosítsanak a blokklánc tranzakciókon belül.
Az adatvédelemre fókuszáló kriptovaluták közé tartozik például a Monero (XMR), a Zcash (ZEC) és a Dash (DASH).
Adatvédelmi funkcióik miatt egyes tőzsdék úgy döntöttek, hogy szabályozási megfontolásokból korlátozzák vagy megszüntetik bizonyos adatvédelmi coinok támogatását.
Kriptovaluta típusok röviden
A kriptovaluta piacot érdemes különböző funkciójú digitális eszközkategóriák csoportjaként értelmezni, nem pedig egységes eszközosztályként. A fizetési coinokat értékátadásra hozták létre blokklánc hálózatokon keresztül, a stablecoinokat az árvolatilitás csökkentésére tervezték, a utility tokenek blokklánc alapú szolgáltatásokhoz biztosítanak hozzáférést, az irányítási tokenek szerepet adnak a tulajdonosoknak a protokolldöntésekben, az NFT tokenek pedig egyedi digitális tulajdont képviselnek. Más kategóriák, például az adatvédelmi coinok vagy a memecoinok, specifikusabb felhasználási eseteket vagy közösségvezérelt modelleket tükröznek.
Ez magyarázza, hogy két kriptoeszköz egészen eltérően viselkedhet, még akkor is, ha mindkettőt kriptovalutának nevezik. Egy decentralizált szolgáltatáshoz hozzáférést biztosító token nem ugyanazt a célt szolgálja, mint egy fizetésre tervezett coin, és egy NFT token sem ugyanazt a logikát követi, mint egy stablecoin. A kriptoeszközök átfogó típusai akkor érthetők meg igazán, ha nem csak népszerűség vagy ár alapján vizsgálod őket, hanem a funkciójuk szerint. Ez tisztább képet ad arról, hogyan épülnek fel a blokklánc ökoszisztémák.
A kategóriák abban is segítenek, hogy rendszert vigyél egy olyan piacba, amely több ezer digitális eszközt foglal magában, még akkor is, ha a határok nem mindig teljesen élesek. Egyes projektek több szerepet is egyesítenek egyetlen ökoszisztémán belül, ezért a kripto kategóriákra érdemes gyakorlati keretként tekinteni, nem merev rendszerként. Ahogy a blokklánc technológia tovább fejlődik, új kripto típusok is megjelenhetnek. A fő kategóriák azonban továbbra is a legtisztább kiindulópontot adják a piac megértéséhez. Ez a megközelítés nem azt dönti el, melyik a legjobb kriptovaluta, hanem segít megérteni, milyen szerepet tölthet be egy adott eszköz.
FAQ
A kriptovaluták fő típusai közé tartoznak a fizetési coinok, stablecoinok, utility tokenek, irányítási tokenek, értékpapír-tokenek, NFT tokenek, memecoinok és adatvédelmi coinok. Minden kategória eltérő szerepet tölt be a blokklánc ökoszisztémákon belül. A fizetési coinok például az értékátadásra fókuszálnak, míg az irányítási tokenek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy részt vegyenek protokolldöntésekben. Ezek a kategóriák segítenek megérteni, miért tartalmaz a kriptovaluta piac több ezer, eltérő célú digitális eszközt.
Nincs általánosan rögzített szám arra, hogy hányféle kriptovaluta létezik. A blokklánc iparág folyamatosan fejlődik. Az elemzők általában az elsődleges funkciójuk alapján csoportosítják a digitális eszközöket, ami több széles körben ismert kripto kategóriát eredményez. Ezek közé tartozhatnak a fizetési kriptovaluták, stablecoinok, utility tokenek, értékpapír-tokenek, irányítási tokenek, NFT tokenek, adatvédelmi coinok és erősen spekulatív memecoinok. Ahogy új blokklánc alkalmazások jelennek meg, további kripto típusok is kialakulhatnak.
A különböző kripto típusok eltérő szerepet töltenek be a blokklánc hálózatokon belül. A fizetési coinok felhasználók közötti tranzakciókat tesznek lehetővé, a stablecoinok célja a viszonylag stabil ár fenntartása, a utility tokenek pedig decentralizált szolgáltatásokhoz biztosítanak hozzáférést. Más kategóriák, például az irányítási tokenek és az NFT tokenek, a decentralizált döntéshozatalt vagy a digitális tulajdont támogatják. Ez a funkcionális sokszínűség az oka annak, hogy a kriptovalutákat gyakran kategóriákba sorolják, nem pedig egyetlen egységes eszközosztályként kezelik.
A kriptovaluta coin saját blokkláncon működik, míg a token egy meglévő blokklánc hálózatra épül. A Bitcoin például a Bitcoin blokkláncon fut, az Ether pedig az Ethereum hálózaton működik. Ezzel szemben sok token, köztük az irányítási tokenek és a utility tokenek, okosszerződéseken keresztül jönnek létre már meglévő blokklánc platformokon, például az Ethereumon.
Nem, nem minden kriptovalutát terveztek fizetésre. Bár a korai digitális eszközöket, például a Bitcoint, a felhasználók közötti értékátadásra hozták létre, sok modern kriptovaluta típus más funkciókat lát el. Egyesek decentralizált alkalmazásokat működtetnek, mások irányítási jogokat biztosítanak, megint mások digitális eszközök tulajdonjogát képviselik. Ezért sorolják az elemzők a kriptoeszközöket különböző funkcionális kategóriákba.
A stablecoin olyan kriptovaluta típus, amelyet arra terveztek, hogy viszonylag stabil árat tartson fenn, általában úgy, hogy az értékét egy fiat valutához, például az amerikai dollárhoz köti. Példák közé tartozik az USDT (Tether), az USDC és a DAI. A stablecoinokat azért vezették be, hogy csökkentsék a kriptovaluta piac árvolatilitását, és gyakran használják őket blokklánc platformokon és decentralizált pénzügyi rendszerekben.
A utility token olyan kriptovaluta, amely hozzáférést biztosít egy adott szolgáltatáshoz vagy funkcióhoz egy blokklánc platformon belül. Ezek a tokenek gyakran lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy decentralizált alkalmazásokkal lépjenek kapcsolatba, hálózati díjakat fizessenek, vagy platformfunkciókat érjenek el. Példák közé tartozik az Ethereum (ETH), amely az okosszerződéses műveleteket támogatja, valamint a Chainlink (LINK), amely decentralizált adatszolgáltatásokat működtet.
Az irányítási tokenek olyan kriptovaluták, amelyek lehetővé teszik a tulajdonosok számára, hogy részt vegyenek a decentralizált protokollokon belüli döntéshozatalban. A tokentulajdonosok szavazhatnak frissítésekről, rendszerparaméterekről vagy új funkciókról szóló javaslatokra. Olyan projektek, mint a Uniswap (UNI), a Maker (MKR) és a Compound (COMP), irányítási tokeneket használnak arra, hogy a kontrollt megosszák a felhasználói közösségeiken belül.
Az adatvédelmi coinok olyan kriptovaluták, amelyeket arra terveztek, hogy nagyobb tranzakciós bizalmasságot biztosítsanak a blokklánc hálózatokon. Sok nyilvános blokklánccal ellentétben, ahol a tranzakciók átláthatók, az adatvédelmi coinok speciális kriptográfiai technikákat használnak arra, hogy elrejtsenek információkat a tranzakció résztvevőiről. Példák közé tartozik a Monero (XMR), a Zcash (ZEC) és a Dash.
A kriptovaluták különböző típusainak megértése segít tisztábban látni, hogyan épül fel a digitális eszközök ökoszisztémája. Minden kripto kategória meghatározott szerepet tölt be a blokklánc hálózatokon belül, a fizetések lebonyolításától a decentralizált irányításig vagy a digitális tulajdonig. Ha felismered ezeket a különbségeket, könnyebben értelmezheted, hogyan épülnek fel a különböző blokklánc projektek, és hogyan működik a tágabb kriptovaluta piac.
Kripto ETP-k magyarázata: ETN-ek és ETC-k mint ETF alternatívák
Mi az a Bitcoin? Egyszerű útmutató kezdőknek a kriptovaluta világában
Robert Kiyosaki a kriptóról: a Bitcoin jövője szakértő szemmel
Ezen tartalmat az XTB S.A. készítette, amelynek székhelye Varsóban található a következő címen, Prosta 67, 00-838 Varsó, Lengyelország (KRS szám: 0000217580), és a lengyel pénzügyi hatóság (KNF) felügyeli (sz. DDM-M-4021-57-1/2005). Ezen tartalom a 2014/65/EU irányelvének, ami az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i határozata a pénzügyi eszközök piacairól , 24. cikkének (3) bekezdése , valamint a 2002/92 / EK irányelv és a 2011/61 / EU irányelv (MiFID II) szerint marketingkommunikációnak minősül, továbbá nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési kutatásnak. A marketingkommunikáció nem befektetési ajánlás vagy információ, amely befektetési stratégiát javasol a következő rendeleteknek megfelelően, Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014 / EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (a piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6 / EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124 / EK bizottsági irányelvek hatályon kívül helyezéséről / EK, 2003/125 / EK és 2004/72 / EK, valamint az (EU) 2016/958 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (2016. március 9.) az 596/2014 / EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szabályozási technikai szabályozás tekintetében történő kiegészítéséről a befektetési ajánlások vagy a befektetési stratégiát javasló vagy javasló egyéb információk objektív bemutatására, valamint az egyes érdekek vagy összeférhetetlenség utáni jelek nyilvánosságra hozatalának technikai szabályaira vonatkozó szabványok vagy egyéb tanácsadás, ideértve a befektetési tanácsadást is, az A pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló, 2005. július 29-i törvény (azaz a 2019. évi Lap, módosított 875 tétel). Ezen marketingkommunikáció a legnagyobb gondossággal, tárgyilagossággal készült, bemutatja azokat a tényeket, amelyek a szerző számára a készítés időpontjában ismertek voltak , valamint mindenféle értékelési elemtől mentes. A marketingkommunikáció az Ügyfél igényeinek, az egyéni pénzügyi helyzetének figyelembevétele nélkül készül, és semmilyen módon nem terjeszt elő befektetési stratégiát. A marketingkommunikáció nem minősül semmilyen pénzügyi eszköz eladási, felajánlási, feliratkozási, vásárlási felhívásának, hirdetésének vagy promóciójának. Az XTB S.A. nem vállal felelősséget az Ügyfél ezen marketingkommunikációban foglalt információk alapján tett cselekedeteiért vagy mulasztásaiért, különösen a pénzügyi eszközök megszerzéséért vagy elidegenítéséért. Abban az esetben, ha a marketingkommunikáció bármilyen információt tartalmaz az abban megjelölt pénzügyi eszközökkel kapcsolatos eredményekről, azok nem jelentenek garanciát vagy előrejelzést a jövőbeli eredményekkel kapcsolatban.
